Azé az út, aki kifizeti

Rengeteg üzenetet és kommentet kaptunk arra vonatkozóan, hogy a biciklis helye a bicikliúton van, az országút pedig az autóvezetőké, hiszen az autó tulajdonosa fizet útdíjat, be van építve az üzemanyagárba is útdíj fenntartás, a bringás ezzel szemben nem fizet semmit. A felvetést mi is körbejártuk, és megnéztük, hogy mi az igazság. Most akkor kinek a pénzéből épülnek az utak? A válasz nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Röviden: az út nem csak az autósoké.

Kinek a pénzéből épülnek és újulnak meg a közutak?

Magyarországon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata, hogy az állami tulajdonú úthálózatot üzemeltesse, és fenntartsa egy évről-évre meghatározott keretösszeg felhasználásával. Ennek a mértéke független az államkasszába befolyt közúti közlekedéssel kapcsolatos adóbevételek összegétől. A matrica bevételek a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez, a benzin adótartalma, ahogy a biztosítási díjak is közvetlenül az Államkincstárhoz futnak be, a gépjárművek utáni teljesítményadót pedig a helyi önkormányzatok szedik be. Tehát a társasághoz közvetlenül nem érkezik ezekből a díjakból és adókból bevétel. Minden évben előre meghatározott központi költségvetési forrásból végzik az üzemeltetési feladatokat, amihez értelemszerűen nem csak a gépjárművezetők járulnak hozzá, hanem mindenki, aki adót fizet.

A Magyar Közút 32 ezer km-es úthálózatért felelős, ami a településeket összekötő fő- és mellékutakból, illetve ezen utak településeken átvezető szakaszaiból, továbbá a gyorsforgalmi utakból áll (kivéve a 360 kilométernyi koncessziós kezelésben lévő M5 és M6). Minden más, mintegy 100 ezer kilométernyi út önkormányzati kezelésben található. Budapest közigazgatási területén belül, a fő- és tömegközlekedési útvonalak a fővároshoz, minden más út a kerületi önkormányzatokhoz tartozik. Az új útépítések és fejlesztések pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez tartoznak. A NIF Zrt. többek között az új gyorsforgalmi utak építését is koordinálja, ennek keretében 2020-ig mintegy 2500 milliárd forint értékű útfejlesztési- és építési projektet valósítanak meg.

2018 tavaszától kezdődően nagyjából 1000 kilométernyi, lakott területen kívüli, főutakkal párhuzamos, az országos kerékpáros törzshálózathoz tartozó kerékpárút kezelése is a Magyar Közút feladata lett, és az idei költségvetésből 3 milliárd forint jut a kerékpárutak üzemeltetésére, karbantartására és felújítására. Ezen beruházások is érezhető változást és előrelépést jelentenek majd a Közút üzemeltetésébe kerülő kerékpárutakon, aminek várható eredménye az, hogy egyre kevesebb kerékpáros kényszerül a főúton való haladásra a kerékpárút hiánya, vagy annak minősége miatt.

 

Mindenki fizet az útért

Összegezve, az egyes autóvezetők állítása tehát nem helytálló mikor azt mondják, hogy a kerékpárosok ne közlekedjenek a közúton, mert nem fizetnek érte, hiszen ezeket minden adófizető pénzéből tartják fent, járműtől függetlenül. Vagyis a közút mindenkié, köztulajdon, és közösen befizetett adónkból épültek. Végezetül megközelíthetjük onnan is a problémát, hogy ki óvja jobban az utat. A kerékpáros még tesz is az út megóvásáért akkor, amikor gépjármű helyett a bringát választja. Így bringázzunk többet a jobb utakért!

7 Comments
  1. Ugyanakkor érdemes lenne megkapirgálni, hogy a célzottan beszedett pénzek miért nem kerülnek dedikáltan azokhoz a cégekhez, ahol az adott feladat van?
    Ha kiderülne, hogy valójában a gépjármű tulajdonosok a semmiért fizetnek (az állam meglopja őket)…

    1. Az autóhasználatnak elég magasak a költségei. Az autótulajdonosok által befizetett összegek ennek fedezik egy részét, tehát az állam nem lopja meg őket. Viszont a fennmaradó összeget kipótolja nekik…

    2. A gépjármű tulajdonosok fizetnek az általuk okozott környezet szennyezésért, illetve az ebből adódó egészségi problémákért, és azok negatív hatásaiért. Lehet, hogy ha jobban megkapirgálnák, ki derülnek, hogy még többet kellene fizetniük/fizetnünk (hisz nekem is van autóm). Persze nagyon bonyolult ez, hogy ki miért fizet, mit kap cserébe, és milyen károkat kellene enyhíteni. El kellene fogadnia mindenkinek, hogy egy ország egy közösség. Vannak közösségi célok, amelyeket el kell érni, és ehhez pénz kell. Ezt az állam beszedi különböző adók, illetékek és egyéb bevételek formájában, aztán a meghatározott célokra szétosztja a pénzt. Otthon se úgy működik a család, hogy mindenki csak annyit kap, amennyi bevételt hozott, mert akkor szegény gyerekek nem lennének túl hosszú életűek.

    3. Egész biztos, hogy a célzottan beszedett pénzek csak a töredékét fedezik az utak és a kapcsolódó dolgok valós fenntartási árához képest.

  2. Ezekhez a felsorolt pénzekhez még mehet a napi pár tizmilliárdos parkolási díj , és ha mind összeadjuk akkor kijön hogy a gépjárművek ilyen olyan úton történő adóztatásának a felét sem költik az utakra, tény hogy nem közvetlenül az utakra van beszedve, hanem még sok egyéb költségvetési lyukat is ebből “tömögetnek” be, azon az adón kívül amit mindenki más is befizet, egy átlag gépjárműtulajdonos még havi 50-70 ezret betol a közösbe, ahol meg több jármű van azt ne is említsük.

  3. Egy átlag gépkocsi lendülete (a környezetében károkozási képessége ha úgy tetszik) m x v: 1000 x 45 = 45000
    Egy átlag kerékpáros lendülete m x v : 80 x 25 = 2000
    Az arány kb 5%.
    Ennyi útdíj lenne jogos.

    Viszont akkor kérek az útpályáját rendesen rendesen karbantartott bicikliutat mindenhova, nem járdára sárga festékkel felfestettet, nem 50 m-enként megszakadót, takarítottat stb.
    Vagy megegyezés szerint akkor a gk. sáv közepén megyek, csakhogy meglegyen a 1.5m ha előznének.

  4. Teccik ez a szemlelet. Autost agyon adoztatjak, kerekparosoknak meg a kreszt sem kotelezo tudnia pedig lehetne jogsi koteles. biztositast kell kotnie? Sztem semmit.

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.