1,5 méter
Távolság, ami közelebb hoz

A Magyarországon jelenleg hatályos KRESZ szerint “Előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani“. Ez a gumiszabály sajnos a valóságban elég gyakran a kerékpárosokon csattan, akiket a járművezetők sokszor veszélyesen közel előznek, hiszen nincsen meghatározva a KRESZ-ben, hogy mi számít veszélyes manővernek és mi nem.

A sok vitás helyzet és baleset miatt számos országban már léptek: többek között a franciák, a belgák, a románok, a portugálok, az amerikaiak és az ausztrálok is 1-1,5 méter körüli minimális előzési oldaltávolságot írnak elő a járművezetőknek.

A magyarországi másfél méter kampány célja, hogy ez a szabályozás a magyar KRESZ-be is bekerüljön. 

 

Miért pont másfél méter?

Ahogy a fenti videóban is láthattad, Gál Kristóf könnyedén tartott másfél méternél jóval nagyobb oldaltávolságot a bringázó Győrfi Pál mellett. De miért van minderre szükség?

Egy kerékpáros elméletben nagyon kicsi helyen, egy nyomon haladó jármű, de a valóságban számos olyan hatás érheti a biciklist, ami miatt indokolt, hogy legalább másfél méteres távolsággal előzzük meg – és most nem a kormányra rakott gázpalackról beszélünk 🙂

Útviszonyok

Ami egy autósnak csupán egy nagyobb zöttyenés, az egy bringásnak simán végződhet defekttel, vagy rosszabb esetben akár zakó is lehet belőle. Egy gyakorlott bringás időben felismeri az akadályokat és kiszámítható az irányváltása, de attól még ezek apró kikerülési manőverek lesznek – máris nem akkora hely kell neki, mint amilyen széles egy bringa.

Közlekedési szituáció

Egy bringás simán az életével játszik, ha a parkoló autókhoz közel kerekezik, hiszen egy-egy figyelmetlen autós bármikor rányithatja az ajtót. Arról nem is beszélve, hogy a parkoló autók takarásából gyalogosok léphetnek elő, akiket szintén nehezebb észrevenni, ha nem tart a kerékpáros kellő távolságot. Amikor biciklist előzöl, gondolj erre is!

Időjárási viszonyok

celsius icon

Még a leggyakorlottabb versenybringások sem tudnak tökéletesen egyenesen haladni, hiszen az egyensúlyozástól valamekkora természetes oldalirányú mozgása mindig lesz egy bringásnak. Mindez hatványozódik, ha nagy szél van. Gondolj csak bele: ha a több tonnás autót is arrébb tudja vinni egy-egy nagyobb széllökés, akkor az milyen hatással tud lenni egy tized akkora súlyú kerékpárosra?

Ó igen, és a szívóhatásról hallottál már?

Középiskolában valószínűleg szóba került fizika órán, ha máshogy nem, Bernoulli törvénye kapcsán. De mit is jelent ez egy bringás és egy autós találkozása során? Az előzés közben kialakuló nyomáskülönbség miatt a bringást szinte magára szippantja az autó, ami különösen veszélyes lehet egy hosszú szerelvény, mondjuk egy kamion vagy egy csuklós busz esetén. Minél nagyobb a sebességkülönbség a bringás és az autós között, annál erősebb ez a hatás – ezért van az, hogy városon kívül nagyobb oldaltávot javasolunk, mint településhatáron belül.

A fentieket a jobbra látható videón megnézheted a gyakorlatban is.

Nem sok egy kicsit ez a másfél méter?

Az utóbbi években számos előkészítő kampányunk volt a másfél méteres előzési oldaltávolsághoz kapcsolódó KRESZ-módosítás-tervezet kapcsán, így több a média gyakran foglalkozott a változtatás helyességével, realitásával kapcsolatban.

A gépjárművezetők gyakran irreális elvárásnak tartják az oldaltávolság betartását, mondván, hogy az út gyakran nem elég széles, a szabály bevezetése forgalmi fennakadásokat okozna. Mindez inkább hibás előítéleteken alapul, hiszen elég csak belegondolni, hogy egy lovasszekeret, vagy egy traktort is igen tisztes távolságból előzünk – miért tennénk máshogy egy bringás esetében, akinek ezen az élete is múlhat?

A közlekedés alapja az együttműködés. Az út nem csatatér, ahol le kell győzni a gyengébbet, lassabbat. Mindannyian célba szeretnénk érni, és mindannyian lehetünk egyszer a gyengébb helyzetében. Képzeljük a közlekedést egy játéknak, amiben az kap pontot, aki vigyáz a másikra, és az marad ki a következő körből, aki veszélyezteti a többieket!