Másfél méter: Milyen jellemzően kockázatos, biciklisekkel kapcsolatos közlekedési helyzetekkel találkoznak a vezetők a munkájuk során? Ezeket hogyan igyekeznek elkerülni?
BKV Zrt.: A forgalmi sávokban, illetve a buszsávban – esetenként szabálytalanul – közlekedő kerékpárosok jelentik a legnagyobb kockázatot a közlekedésünk során. A kerékpárosok a menetrend szerinti autóbuszokat sokszor akadályozzák a haladásukban, főleg olyan forgalmi körülmények között, amikor a biztonságos előzés feltételei nincsenek meg. Pozitív, hogy vannak kerékpárosok, akik ezt felismerve lehúzódnak, adott esetben félreállnak, hogy az autóbusz haladni tudjon. Szintén nehézséget okoz, hogy egy-egy megelőzött biciklis – a megállóban kikerülve az autóbuszt, trolibuszt – ismét járművünk elé kerül, így újra meg újra ugyanabban a helyzetben találják magukat járművezetőink. Munkatársainkban azt erősítjük az oktatások során, hogy ezekben a helyzetekben a lehetőségeikhez képest maradjanak le a kerékpárosoktól, és kerüljék el az együtt haladást. Sajnos azonban egyes viszonylatokon már néhány perc késés is jelentős utastorlódást, ezzel további kését generálhat. Ilyen helyzet pedig nagyon könnyen összejön egy-két lámpaciklus „elbukásával”.
MM: Önök szerint hogyan lehetne ezeken a tényezőkön javítani a közlekedésben?
BKV: Az oktatásban, a veszélyhelyzetekre való felkészülésben lehet olyan eredményt elérni, hogy megelőzzük a balesetveszélyes helyzeteket. Feladat továbbá minden közlekedő partner érzékenyítése a másik fél irányába, illetve az egyes résztvevők legfontosabb szempontjainak ismerete. A járművezető szeretné tartani a menetrendet, a kerékpáros pedig szeretné magát biztonságban érezni. Kerékpáros szervezetek kérésére, velük együttműködve biztosítunk lehetőséget ismeretterjesztő, érzékenyítő anyagok, kisfilmek elkészítésére: elsősorban az oldaltávolság tartására, járműveink holtterének bemutatására. Ilyen események több telephelyünkön is megrendezésre kerültek már, ezeken autóbuszvezetők és oktatók is jelen voltak.
MM: Vannak-e ezzel kapcsolatban irányelvek, járnak-e kötelező tanfolyamokra? Ha igen, milyen tematikában?
BKV: Minden autóbuszvezető évente kötelező ismereti szinten tartó oktatáson vesz részt. Foglalkoztatási feltétel, hogy 3 évente számítógépes vizsgán kell megfelelni szakmai- és KRESZ-kérdésekben. 5 évente GKI továbbképzésen kell részt venni és hatósági vizsgát tenni.
MM: Van-e bármiféle érzékenyítő képzés?
BKV: Igen, az ismereti szinten tartó oktatásokon a témát „életben tartjuk”. Autóbusz- és trolibuszvezetőink is sokan kerékpároznak szabadidejükben, többen azzal járnak munkába is. Még egymással is beszélgetnek erről. Tréningeken is felmerül a kerékpáros közlekedés, legyen az forgalombiztonsági, vagy distressz tréning.
MM: Hogyan látják saját helyüket, szerepüket, felelősségüket a közlekedésbiztonságban?
BKV: A fővárosban autóbusszal, trolibusszal hivatásos járművezetőként közlekedni nagy felelősség, a közlekedésbiztonság a legfontosabb ebben a szakmában. Oktatásainkon, képzéseinken mindig a balesetek megelőzésén van a hangsúly. Ebben – az elektromos rolleresek, motorosok, fogyatékkal élő utasaink, az idős emberek, a gyermekek, a babakocsival közlekedő utasaink, a gyalogosok, és minden más utasunk és közlekedő partnerünk mellett – a kerékpárosok közlekedése is nagy szerepet kap.
MM: Vannak-e speciális, a biciklisekre vonatkozó irányelveik?
BKV: A kerékpárosok által előidézett kockázatos helyzetek között kiemelt helyen szerepel a közlekedési szabályok megsértése, például piros lámpán való áthaladás, az elsőbbségi szabályok megsértése, vészfékezést kiváltó helyzet előidézése. Ezen helyzeteket járművezetőink az oktatáson kapott instrukciókat felhasználva igyekeznek megoldani, illetve – a sok ezer levezetett órának is köszönhetően – a kerékpáros viselkedéséből „várható” szabálysértésre proaktívan tudnak reagálni. Mindenképpen kockázatot jelent, amikor a kerékpáros a járműveink holtterében tartózkodik, ennek a tudatosítása a kerékpárosok oktatása során életet menthet.